A csend két oldala – Váli Dezső és Király György közös kiállítása

A tárlat a Horn Collection anyagából válogatva mutatja be két különböző generációhoz tartozó művész önálló festői világának találkozását. Váli Dezső évtizedek óta a műterem belső terét kutatja, míg Király György képeinek alapját a csendéletek, az asztalon elrendezett egyszerű edények adják. A hétköznapi kiindulópont azonban egyiküknél sem puszta másolás. Festményeiken a látható világ elemei mély, belső tapasztalatok hordozóivá válnak, ahol a színek, a fények és a ritmusok kapnak főszerepet.

Váli Dezső motívumkészlete – az ablak, a festőállvány és a szék – sosem válik unalmassá. A műterem nála egyszerre valóságos hely és szabadon alakítható szerkezet. Képein az üres terek nem történetet mesélnek el, hanem erős emberi jelenlétet és belső feszültséget hordoznak. 

Király György a hagyományos csendélet műfaját nyitja meg az absztrakció, vagyis az elvont ábrázolás felé. Kancsói és bögréi elmosódó fényben úsznak, és elveszítik mindennapi szerepüket. Számára nem maguk a tárgyak, hanem a köztük lévő kapcsolatok és finom belső mozgások a fontosak.

A két alkotó közös nevezője a csend, amely képeiken nem a hang hiányát, hanem egy sűrű, feszültséggel teli állapotot jelent. Váli a teret sűríti képpé, Király pedig a tárgyakat oldja térré. A tárlaton látható műveik nem kínálnak gyors megfejtést. Lassú figyelmet kérnek a nézőtől, hogy az apró elmozdulásokban, a fények változásában és a színek hőmérsékletében fedezhessük fel a festői szabadságot. Ebben a térben a csend a jelenlét legtelítettebb formájaként válik láthatóvá.